Mon compte |

Mon panier d'achats |

Ma bibliographie

Contacts |

Aide

· Accès distant · Mot de passe oublié

· Recherche avancée

Ethnologie française
P.U.F.

I.S.B.N.9782130554547
192 pages

p. 299 à 309
doi: en cours

Veille sur la revue
Veille sur l'auteur

S'abonner à la revue

Vous consultez

Hongrie – Magyarország. Aux sources de l'ethnographie : Nouvelles recherches

n° 106 2006/2

Discipline > Revue > Sommaire > Résumé

Ajouter au
panier d'achats

La gare de l’Est de Budapest

Histoire et usages sociaux d’un espace urbain

Dávid Bán

Résumé de l'article

Si l’anthropologie urbaine est largement représentée en Europe et aux États-Unis, en revanche, en Hongrie, elle en est à ses balbutiements. Dans ce contexte, l’auteur étudie la gare de l’Est (Keleti) à Budapest, dans une perspective historique et sociologique. Il en décrit l’utilisation sociale et symbolique par les usagers, et cherche aussi à saisir la place du réseau ferroviaire et les conséquences de son expansion dans l’aménagement du territoire. Le développement urbain au cours du xix^e siècle a fait de Keleti une « porte ouverte » sur la ville et ses coulisses. Espace devenu multifonctionnel, la gare s’est progressivement vue dotée de services (accueil, billetterie) et de commerces (restaurant, presse) ouverts quasiment jour et nuit. C’est dans cette agora d’un nouveau type que se croisent quotidiennement travailleurs immigrés, banlieusards, touristes, gens de la ville, marginaux aussi bien qu’étrangers et autochtones. Dans le cadre du projet de sa rénovation, il devient patent, pour l’auteur, que les études des seuls urbanistes ne suffisent plus, la complexité du tissu social nécessitant de s’adjoindre les compétences des sciences sociales.Mots-clés : gare Keleti, Budapest, anthropologie urbaine, urbanisme, usagers. Urban anthropology is largely represented in Europe and in the United States, but is still in its infancy in Hungary. In this context the author studies the Keleti East station of Budapest from a historical and sociological viewpoint. He describes its social and symbolic use and tries to determine the role of the rail network and the consequences of its expansion on town and country planning. As a result of the 19th-century town expansion the Keleti station became a « door open » onto the city and its hidden side. As a new multifunctional space the station was progressively provided with various services (reception desk, cash points) and shops (restaurants, newspapers-shops) that remained open practically night and day. It is in this new type of agora that immigrant workers, suburban commuters, tourists, city dwellers, dropouts, as well as foreigners and autochthons meet every day. In the context of the future renovation of the station and in view of the complexity of the social fabric it is evident that urbanists will have to call upon the skills of social scientists.Keywords : Keleti station, Budapest, urban anthropology, town planning, station usersKeleti pályaudvar, Budapest, Városantropológia, Várostervezés, Utasok. Die urbane Anthropologie kennt eine breite Entwicklung in Europa und den Vereinigten Staaten, aber sie ist in ihren allerersten Anfängen in Ungarn. In diesem Kontext studiert der Autor den Ostbahnhof Keleti in Budapest aus einer historischen und sociologischen Perspektive. Er beschreibt seinen sozialen und symbolischen Gebrauch durch die Benutzer und versucht ihren Platz in dem Bahnnetzwerk sowie die Folgen seiner Ausdehnung in der Raumordnung zu bestimmen. Die Stadtausdehnung des 19. Jahrhunderts verwandelte den Keletibahnhof in eine auf die Stadt und ihre verborgene Seite geöffnete Tür. Als ein mehrfunktionaler Raum wurde der Bahnhof allmählich mit Dienstleistungstellen (Empfangsbüro, Geldautomat) und Geschäften (Restaurants, Pressegeschäft) versehen, die praktisch Tag und Nacht offen blieben. In diesem neuen Typ von Agora kreuzen sich täglich sowohl Gastarbeiter, Vorortbewohner, Touristen, Stadtbewohner, soziale Aussenseiter, als Ausländer und Autochtonen. Im Rahmen der geplanten Bahnhofsrenovierung und wegen der Komplexität des Sozialgewebes werden sich die Städteplaner gezwungen sehen, die Kompetenz von Sozialwissenschaftlern in Anspruch zu nehmen.Schlagwörter : Keletibahnhof, Budapest, Urbane Anthropologie, Städtebau, Bahnhofsbenutzer. Míg a városantropológia Európában és az Egyesült Államokban alaposan elterjedt tudományág, addig Magyarországon egyenlőre még csak gyerekcipőben jár. Ebből a tényállásból kiindulva tanulmányozza a szerző a Budapesti Keleti pályaudvart, történelmi és antropológiai szempontból vizsgálva. Elemzi a pályaudvarnak az utasforgalomban betöltött szociális és szimbólikus szerepét, vizsgálja a vasúthálózat kiterjedésének és fejlődésének a területfejlesztésre gyakorolt hatását. A Keleti pályaudvar a xix. századi városfejlődés során mintegy « kaput nyitott » a városra és kulisszáira. A tér multifunkcionális lett, a pályaudvarhoz fokozatosan csatlakoztak éjjel-nappal nyitva tartó szolgáltatások (információ, jegypénztár) és üzletek (étterem, újságárusok). Ezen az új típusú agorán találkoznak össze naponta a vendégmunkások, ingázók, túristák, a város lakói, a helybeli és külföldi, illetve deklasszált elemek. A pályaudvar felújítási tervezetéről szólva a szerző számára egyértelmű hogy egy kizárólag várostervezési program nem lesz elengendő. A társadalmi összetétel ilyen komplexitása a társadalomkutatás eredményeinek bevonását is szükségessé teszi.Keywords : Keleti station, Budapest, urban anthropology, town planning, station usersKeleti pályaudvar, Budapest, Városantropológia, Várostervezés, Utasok.

Plan de l'article

• Lieu de brassage

• La place du rail dans la ville

• La situation de la gare Keleti (« de l’Est ») à Budapest

• La gare Keleti, porte ouverte sur la ville

• La place, lieu de parade

• Pour une recherche appliquée

• Références bibliographiques

Ajouter cet article à votre panier d’achats